Barilis naplója - 2. bejegyzés

Komor idők közeledtét látom.
Az utóbbi idők keresztes hadjáratai mind kudarccal végződtek, és a keresztény államok már csak néhány partmenti városból állnak, mik képesek voltak ellenállni a muszlimok támadásainak.
Az 1202-ben meghirdetett sorrendben negyedik keresztes hadjárat felett a velenceiek teljesen átvették az irányítást, és saját céljaikra használták fel. Zára elfoglalása után a konstantinápolyi hatalmi
harcokba avatkoztak bele, és a hadjárat végül 1204-ben a város feldúlásával ért véget.
1213-ban III. Ince új keresztes hadjáratot hirdetett. A pápa nem akarta, hogy ez a keresztes hadjárat a 4. sorsára jusson, ezért erős egyházi ellenőrzés alatt tartotta. Nem sikerült nagy uralkodókat megnyerni a hadjárat vezetésére. A franciákat lekötötte az albigensek elleni harc, II. Frigyes császárt pedig a pápa ellenségének tekintette, és ezért tiltotta meg a részvételt.
A keresztesek végül csak a pápa halála után 1216-ban indultak el VI. Leopold osztrák herceg és II. András magyar király vezetésével. 1217-ben érték el a Szentföldet, de néhány nem túl jelentős összecsapás után II. András hazatért. Ezt követően azonban új keresztes seregek érkeztek, és a vezetők a muszlim világ központjának számító Egyiptom megtámadását határozták el.
1218-ban szálltak partra a seregek Egyiptomban, és megkezdték Damietta kikötőjének ostromát. Az ostrom azonban elhúzódott, és közben járvány és viszály pusztított a keresztesek közt. Végül 1220-ban sikerült elfoglalni a kikötőt, de a győzelmet követően rögtön elkezdődött a hatalmi harc a város irányításáért Pelagius pápai legátus és Brienne-i János jeruzsálemi király közt. A küzdelemből a pápai legátus került ki nyertesen, és ő más vezetők tanácsa ellenére elutasította az egyiptomi
szultán békeajánlatát. Ezek után többen otthagyták a kereszteseket.
1221-ben egy év tétlenség után a keresztes hadak megindultak Kairó ellen, de a hadjárat teljes katasztrófával végződött. A járható utat a sereg előtt elárasztotta a Nílus, sőt a visszavezető utat is elvágta a víz. Ezek után rendezetlen visszavanulás kezdődött, amit kihasználtak a muszlimok, és egy éjszakai támadással súlyos veszteségeket okoztak.
Palagius végül megadta magát.
A szultán hajlandó volt békét kötni. A keresztesek a foglyokért és nyolc év békéért cserébe lemondtak Damietta városáról, és így bármiféle eredmény nélkül zárult ez a keresztes hadjárat is.
Ebben a sötét időben az egyedüli reményt adó hír, hogy János papkirály utóda, Dávid király keletről megtámadta a mohamedánokat, tönkreverte őket, és közeleg a Szentföld felszabadítására.

Kékjég conventus

1222