A közösülésről

Előszó
A Teremtő, mivel az élőlények nemzetségének biztos és szilárd fönmaradására, nem pedig vesztére törekedett, úgy rendelkezett, hogy e nemzetség közösülés és nemzés útján újuljon meg, s ekképpen megújulva ne legyen része teljes pusztulásban. Evégett számára nemzőtevékenységre szolgáló és arra alkalmas természetes szerveket alkotott, s ezekbe oly csodálatos erőt és oly édes gyönyörérzetet plántált, hogy egyetlen élőlény sincs, aki a szeretkezést ne élvezné módfelett. Hiszen ha viszolyognának a közösüléstől, nemzetségünk kihalna. Az élőlényekben ugyanis természetüknél fogva olyannyira eleven a szerelemre való hajlam, hogy ha nem tudják hosszú időn át kiélni, az első adandó alkalommal szinte eszüket vesztve áldoznak neki. [...]

Mik a föltételei a közösülésnek és mi az eredete?
A közösülésnek három föltétele van: a képzetalkotó gondolkodás keltette vágyakozás, a nemző lélekrész és a nedv. A vágyakozás a májból, a nemzőszellem a szívből, a nedv pedig az agyból ered. Ha ugyanis közösüléskor gyönyörébresztő mozgásra kerül sor, e mozgás minden testrészt fölhevít, a hő kicsorrantja az agyban található nedvet, s ez, miután kicsordul, a fül mögött húzódó ereken át a herékbe száll alá, innen pedig a hímvesszőn keresztül a vulvába lövell. Hippokratész ezért mondja, hogy azok, akiknek a fül mögötti ereit elmetszik, nem tudnak többé magvat kibocsátani, és nemzésképtelenné válnak. Ha mégis valamit kibocsátanak, az nem mag lesz, hanem csupán fogamzásra teljesen alkalmatlan vízszerű nedv.

A közösülés hasznáról
[...] mivel a szeretkezés a kedvezőtlen testállapotot megszünteti és a haragot is enyhíti, jót szokott tenni a melankolikusoknak is, a háborodott elméjűeket észre téríti, továbbá megszabadít a gyötrő kéjvágytól, még akkor is, ha az ember nem éppen avval fekszik össze, aki után egyébként sóvárog. Galénosz ezért mondhatta a következőket: A vadálatok nemzetsége közösülés előtt szilaj, ám közösülés után kezessé válik. [...]