Könyv ajánló: A középkor nagy csatái

1000-1500 Hastingstől Konstantinápolyig
Ventus Libro Kiadó 2007

Történelem könyv a nagyalakú színes szagos fajtából. Az x db színes illusztráció és magyarázó ábra mellett szerencsére jutott hely szövegnek is, mégpedig színvonalas, átgondolt, jól érthető szövegnek.


Egy rövidebb bevezetőben nagy vonalakban beszámolnak a középkor hadászati eseményeiről, majd húsz ütközetet írnak le részletesen. A válogatás egész jó, látszik a törekvés arra, hogy átfogó képet kapjunk a középkori hadviselésről. A csaták közt van nyílt ütközet, várostrom és tengeri csata is. Európa majd minden területéről próbáltak válogatni, Konstantinápolytól kezdve Skandináviáig. Amit én problémásnak érzek, az a Százéves háború túlreprezentáltsága (négy ütközettel), és a Magyar királyság alulreprezentáltsága (nulla ütközettel). Még a Muhi csata is csak említés szintjén szerepel Leignitznél, pedig az utóbbi csak egy elterelő hadművelet része volt, és még a könyv szerint is körülbelül négyszer akkora sereget csaptak össze Muhinál mint Leignitznél. (A magyarok szerepelnek még a bevezetőben is, de akkor is csak mint mellék veszély a vikingek mellet, illetve Nikápolynál mint a keresztesek segédcsapata.)
Minden ütközetnél van egy összegző tábla, ahol röviden leírják ki, miért, hol, mikor, hogyan és milyen eredménnyel csatázott, egy másik keretben pedig a seregek becsült létszáma és összetételét írják le. Minden csatához tartozik egy kétoldalas színes áttekintő ábra is, ahol felülnézetből láthatjuk a csata egyes szakaszait.
A szövegben részletesebben leírják az előzményeket, a felvonulást, a résztvevő vezetőket és katonákat, az ütközet pontos menetét, és a csata utáni eseményeket. Számomra a győzelemhez (vagy bukáshoz) vezető stratégiák és taktikák elemzése volt a legérdekesebb. Például az ahogyan az 1283-as máltai tengeri ütközetben kihasználták a magasabb építésű aragóniai gályák előnyeit.
Az illusztrációk közül a katonákat bemutató fekete-fehér rajzok a leghasznosabbak, mert ezeken jól lehet látni a fegyverzetet és felszerelést. Ezekhez általában egy-egy kis magyarázó szöveg is tartozik. Ezen kívül a helyszíneket bemutató fotók, valamint korabeli és későbbi festmények, rajzok vannak illusztrációként. Ez utóbbiak értelmét sok esetben nem igazán látom, mert anakronisztikusan ábrázolják az eseményeket (pl. romantikus festmények vagy filmjelenetek).
Összességében jó könyvnek tartom, de azoknak ajánlom igazán, akiket a középkor egésze érdekel, és kedvelik a szép színes képeket. Mivel tág időszakot ölel át egy adott Ars Magica meséhez nem túl sok hasznos dolgot találhat a mesélő benne.